Gyászba borult az ország, zúgtak a harangok a tiranoni rablóbéke aláírásának délelőttjén

2025. június 04. szerda 07:34

Gyászba borult az ország, zúgtak a harangok a tiranoni rablóbéke aláírásának délelőttjén

Akadt bőven időnk arra, hogy beépüljön a közös tudatunkba a szó: Trianon. Az I. világháború után, Magyarországra ráerőltetett szerződést 1920-ban, június 4-én írták alá. Ritkaságnak számít, hogy egy korabeli elemző cikk, ami a témában megjelent, mennyire távol legyen a későbbi valóságtól. A témát már rengetegen körbejárták, ezért nehéz új dolgokat felelleni az ügyben. De a Dunántúl című napilap vonatkozó cikke képes még nóvumot nyújtani a súlyos történelmi pillanatról.

 

A magyar békét [sajnos az idézőjel kimaradt a szövegből] pénteken, tíz órakor írták alá, a versailles-i parkban, a Nagy Trianon palotában - számolt be a tragikus eseményről a Dunántúl, 1920. június 5-én, természetesen a címlapon. Ami azért kimondottan érdekes, mert a fővárosi napilapok nyilván nagyobb terjedelemben adtak jelentést a dologról, de még vidéken is központi helyet kapott a kínos ellenjegyzés részleteinek taglalása a sajtóban. Akkor, amikor a hírek még nem a világhálón száguldoztak, hanem úgynevezett szikratávírón „utaztak".


Soós [Károly] tábornok, a honvédelmi miniszter óvatosnak mutatkozott, vagy gyáván viselkedett. Ugyanis az aláírásra kapott megbízatásáról lemondott. Ezt követően a magyar kormány dr. Benárd Ágoston (ma Ágostként lehet rátalálni a világhálón) népjóléti miniszter, valamint Drasche Lázár (jelenleg Drasche-Lázár, de most maradjunk az eredeti forrásban megjelenteknél!) Alfrédot delegálta az eseményre. Utóbbi személy meghatalmazott miniszteri biztosként került képbe. Miután kijelölték őket, azonnal Párizsba utaztak, ahol kézjegyükkel hitelesítették a papírt.


Eközben, Budapesten, június 4-én, 8 óra 30 perckor az ezeréves emlékműnél, Árpád szobra előtt gyúlt össze a sokadalom. Onnan átmentek a Bazilikához, ahol 10 órától könyörgő istentiszteletet tartottak, Zadravecz István tábori püspök szentbeszédével. Ugyanazon időben a Deák téri evangélikus, a Kálvin téri református, valamint a Hold utcai unitárius templomban szintén hasonló események zajlottak le.

Az üzletek, más nyilvános helyek zárva tartottak. A hivatalokban, bankokban ugyanúgy szünetelt a munkavégzés. A villamosok 10 percre álltak meg, a vonatok, országosan 5 percre torpantak meg. A harangok délelőtt tíztől kezdve, harminc percig zúgtak a fővárosban.

Súlyos melléfogások

A párizsi Revue Scientifique „A holnapi Magyarország"címmel jelentetett meg egy írást, amiből a Dunántúl is átemelt részleteket, „Az antant a legszélesebb körű kibékülésre hajlandó és gondosan igyekszik mindent kikerülni, ami jövendő összefüggések csírája lehetne. A magyar békeküldöttség Párizsból nem a gyűlölet békéjét, hanem a tartós béke alapját hozza meg, melynek alapján a gazdasági együttműködés útján, az ország nagyarányú újjáépítése remélhető. Nincs messze az idő, amikor a magyarok be fognak lépni a népek szövetségébe és megszabadulva a végzetes német igától, a jog, az igazság védőinek oltalma alatt fontos szerepet fognak betölteni Európában. A magyar kormány és törvényhozás meg fogja érteni, hogy a jövendő politikájának az antant iránt[i] bizalmon kell alapulnia és, hogy a szomszédokkal való szoros gazdasági együttműködés különösen Franciaország részéről a legmelegebb támogatásban fog részesülni és teljes erővel fogja segíteni gazdaság újjáépítését, ha szomszéd[j]aival békében akar élni." Eddig tartott az idézet, amiből sok hasznos részlet nem valósult meg. Egyesek már akkor rablóbékeként jellemezték a szerződést, amelyben Magyarország óriási területi vesztesége mellett népességének hatalmas hányada is kényszerből elszakadt az anyaországtól.

A misét követően a tömeg átment a Petőfi térre, ahol elénekelték a Himnuszt.

Különböző egyesültek megkoszorúzták a Honvéd-szobrot, a Vörösmarty-szobrot, a Petőfi-szobrot, valamint Kossuth síremlékét is. Az egyetemi tanács rendeletére az egyetemi templomban a szertartást, ahol dr. Wolkenderg Lajos szentbeszéde hangzott fel. A Tisza emlékbizottság gyászülést tartott.

 

Pucz Péter