Ez a felszabadulás nem az a felszabadulás: Mohács ragaszkodna a Felszabadulás utca nevéhez

A kormányhivatal a mohácsi képviselő-testület intézkedését kérte a Felszabadulás utca nevének megváltoztatása ügyében, mivel az a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. Csakhogy a mohácsi Felszabadulás utca elnevezésével nem a szovjet csapatok bevonulásának, hanem a szerb megszállók városból való kiűzésének állítottak emléket, ezért az önkormányzat a tudományos akadémia állásfoglalást kérte, s várhatóan akkor sem változtatják meg az utca nevét, ha elutasító választ kapnak. 

Az önkormányzati törvény egyik passzusa szerint közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést, vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

Ezzel összefüggésben még tavaly érkezett meg a polgármesteri hivatalba a kormányhivatal átirata, mely szerint a mohácsi Felszabadulás utca elnevezés a tiltó rendelkezésbe ütközik, s egyúttal kérték a képviselő-testület intézkedését.

Ez a gyakorlatban az utca átkeresztelését jelentené.

Mivel a választásokat megelőzően jogi lehetőség sem lett volna a lépésre, a téma a legutóbbi képviselő-testületi ülésen került terítékre.

Az ezzel foglalkozó előterjesztés citálta azt a helyben közismert tényt, hogy az utca neve nem a szovjet csapatok bevonulásának, hanem a szerbek kiűzésének állít emléket.

 „Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a felszabadított Baranyába látogató Horthy Miklós Pécs után végig látogatja azokat a településeket, melyek példát mutattak a nehéz időkben. A kormányzó villámlátogatására 1921. október 7.-én került sor, mely során Németbólyt, Mohácsot és Dunaszekcsőt kereste fel....a Mohácson tett villámlátogatás után folytatta útját Dunaszekcső felé, azóta ezt az utcát mindmáig Felszabadulás utcának hívja a város." - olvasható Nagy Kálmán-Lőrincz Árpád: A szerb betelepülés és a szerb megszállás rövid története Mohácson című könyvében.

A szerbek egyébként már az első világháború végén bevonultak Baranyába, 1920 júniusáig, a trianoni békediktátum aláírásáig folyamatosan agitáltak, hogy az általuk megszállt baranyai és bácskai részek - Pécs, Baja, Mohács, Siklós és Szigetvár térsége - a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (vagyis Jugoszláviához) tartozzon.

A trianoni szerződés értelmében Baranya vármegye nagy részét, és így Pécset is megtarthatta Magyarország, de a szerb katonák még 1921 nyarán is ott állomásoztak, s csak ősszel űzték ki őket Horthy katonái.

Minderre tekintettel a mohácsi képviselő-testület a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte az ügyben.

Pávkovics Gábor, Mohács fideszes alpolgármestere az ülésen megjegyezte, húsz esztendővel ezelőtt néhai Lajdi Klára ugyanezeket elmondta az akkori testület előtt, s akkor is úgy döntöttek, maradjon a régi elnevezés.

Hozzátette azt is, ha az akadémiától kedvezőtlen válasz érkezne, Mohácsnak akkor is ragaszkodnia kellene a Felszabadulás utca nevéhez, már csak azért is, mert átkeresztelése az ott lakó családoknak nem kevés bosszúságot okozna, mivel összes okmányukban át kellene vezettetniük a változást.

Képünkön: magyar csapatok bevonulása Baranyába 1921 augusztusában.

EQM - Fotó: Wikipédia