Emelkedett a Duna szintje, így Belső-Béda is végre vízutánpótláshoz juthat

A folyón érkező árhullám lehetővé tette, hogy vízhez juttattassák a bédai holtágakat, amire a halaknak és a madaraknak is nagy szükségük van. 

A belső-bédai vízrendszer valamikor szervesen kapcsolódott a Dunához. A folyamszabályozás során ezek a mellékágak a védgát megépítésével leválasztódtak a folyóról.  

Ennek következtében az árhullámok alkalmával már nem tudnak természetes úton vízhez jutni, ezért ez már csak emberi beavatkozással lehetséges.

A Duna jelenlegi vízállása lehetővé teszi ezt a pótlást, ezért a DDNPI kérésére a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság segítségével a valamikori mellékágak ismét vízhez juthatnak.

A vízpótlás célja, hogy a tavaszi árhullámokat utánozva mesterségesen megemeljék a vízszintet, amire az élővilágnak ilyenkor van a legnagyobb szüksége.

A legtöbb halfaj ívása is ehhez az időszakhoz kötődik, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a halak sikeresen szaporodhassanak. A halak mellett a gémféléknek is nagy szükségük van a vízre.

A csapadékszegény időszak miatt a nádasok is szárazra kerültek, ezáltal számos gémféle költése is veszélybe került. Ha ugyan is nincs kellő magasságú víz a nádasban, akkor a vaddisznók könnyen be tudnak menni, és megeszik a fiókákat, vagy a tojásokat.

A vízszint emelését követően remélhetőleg az idei évben is sikeresen szaporodhat a természetvédelem címermadara a nagy kócsag, valamint a nádi gémtelepek többi madárfaja is, például a kis kócsag, a bakcsó, szürke és vörös gém és a bölömbika is.

Forrás: DDNP