Elhunyt a PTE szeretett oktatója, dr. Székely Gábor

A népszerű, közkedvelt oktató halálhíréről a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszéke számolt be.   

"A Nyelvtudományi Tanszék munkatársai mély megrendüléssel értesültek 65 éves kedves, jó kollégájuk hirtelen jött halálhíréről. Eddig lehetett még reménykedni, de végül gyorsabbnak bizonyult az alattomos betegség. Szenvedésének utolsó napjait, óráit, perceit csak az tölthette el enyhüléssel, megkönnyebbüléssel, hogy három leánya otthonos körében, szerető kezük érzésével búcsúzhatott az élettől. Számunkra megdöbbentő még az is, hogy távozásával Székely Gábor tanár úr ilyen hamar követte Dobó Attilát. Fájó ürességből fakad az emlékezés.

Székely Gábor 1954. március 1-jénszületett Földesen (Hajdú-Bihar megyében). A szarvasi gimnázium után egyetemi tanulmányait magyar-történelem szakos tanár, valamint finnugor nyelvész szakon végezte (JATE, 1978). A nyelvtudományok területén 1981-ben egyetemi bölcsészdoktori címet (ELTE), majd 2003-ban PhD-fokozatot szerzett (PTE), 2011-ben habilitált (DE).

40 éve tanított: 1978-tól középiskolai tanárként, 1989-től egyetemi oktatóként. 1978-tól a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban, 1984-től a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban, ahonnan óraadóként már bekapcsolódott a JPTE Nyelvi és Kommunikációs Intézetének magyar és finnugor nyelvészeti tantárgyainak oktatásába.

1986 és 1989 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt: osztják mondattani kutatásokat végzett Hajdú Péter professzor témavezetésével.

1989-től a JPTE Tanárképző Kar Nyelvi és Kommunikációs Intézete Uralisztikai Szemináriumában, majd Finnugor Tanszékén egyetemi adjunktus, 1998-tól megbízott tanszékvezető volt. 2011-től a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszéke Finnugor és Magyar Nyelvtörténeti Szemináriumának egyetemi docense, szemináriumvezető lett.

A hallgatókkal szemben mindenkor fáradhatatlanul segítőkész volt, kitűnő pedagógiai érzékkel élt az egyéni tehetséggondozás lehetőségeivel. Empátiájára, nyitottságára, egyénített tutori segítségére a tanulmányokban igazán elmélyedni kívánó hallgatóink mindig is bízvást számíthattak. Számos eredményes szakdolgozat témavezetője volt. A tanárjelöltekre külön figyelmet fordított, s töretlenül lelkes tanáregyéniségként oktatói magatartásával folyamatosan példát mutatott. Ekként különleges megbecsültségnek, közszeretetnek örvendhetett magyar szakos hallgatóink körében; élvezetes, közvetlen hangú, humortól is eleven előadói stílusán, szemléletes ismeretközvetítésén túl ezt közismerten hallgatóbaráti magatartásával is kiérdemelte. A diákság szavazatai szerint karunk többszörös „legnépszerűbb oktatója" lett. Példamutató oktató-nevelő és tudományos munkássága valóban méltónak bizonyul minden kollegiális és tanítványi elismerésre.

Az oktatásban töltött 40 évével éppen nyugállományba vonult. Ebből az alkalomból köszöntöttük 2018. november 27-én, amikor megnyilatkozása szerint még mindig voltak szakmai tervei. Annak ellenére, hogy a türelmesen viselt szenvedéssel járó betegség akkor már láthatóan előrehaladott stádiumba került. Most különösen fájdalmas tudomásul venni, hogy ez volt az a tanszéki jelenléte, amikor a kollégák és a diákok együtt utoljára találkozhattak és beszélgethettek vele", írta az egyetem honlapján a tanszék munkatársai.

Búcsúztatásáról később várhatunk értesítést a gyászoló családtól.

EQM