Egy cica, két cica, száz cica, jaj! - Mohácson is van panasz az állattartó szomszédokra

Kisebb-nagyobb testű háziállattal városunkban is sokan rendelkeznek - családi házban és lakásban egyaránt. Utóbbi helyzet azonban nem egyszer képezheti konfliktus tárgyát a lakók közt. Hogy a kedvencek gazdái esnek-e túlzásokba, vagy a dohogók nem tanúsítanak kellő toleranciát, nem tisztünk eldönteni, viszont a probléma a legutóbbi mohácsi képviselő-testületi ülésen interpelláció formájában is megfogalmazásra került.

A panasz gyakorta az, hogy valaki túl sok állattal - jellemzően kutyával, macskával - veszi körbe magát, és még ha megfelelő módon is gondoskodik róluk, a lépcsőházban előbb-utóbb kellemetlen szag kezd terjengeni. De nem egyszer az előírt törődés meglétében sem bízhat a környezet: Ki tudja, megtörténik-e a rendszeres féregtelenítés, megkapják-e az állatok a szükséges oltásokat.

Az általunk végzett nem reprezentatív felmérés alapján az egy lakásban tartott állatok magas száma kevésbé jelent meg zavaró tényezőként, bár akadt, aki - nem minden iróniától mentesen - úgy vélte, szarvasbőgésen kívül már mindent hallott a falon túlról. A megkérdezett mohácsiak inkább arra panaszkodtak, hogy a szomszéd kutyája napközben be van zárva és ugat, vagy, hogy a karmok hangosan kopognak a felső lakás laminált padlóján, ha az eb szaladgál. Emellett örök téma a társasház körüli fűben, esetleg a járdán gyűlő kutyaürülék.

A fent vázolt, házon belüli gondokkal kapcsolatban leszögezhető, hogy alapvetően nem az önkormányzat az illetékes. Kivételt talán csak az képez, ha állatvédelmi közbeavatkozás indokolt - ekkor a jegyző léphet - illetve, ha az állat zajos vagy egyéb okból zavarja mások nyugalmát, az birtoklásban zavarásnak minősülhet, és egy éven belüli zavarás esetén jegyzői eljárásra kerülhet sor.

A pontosabb megértéshez tudni kell, hogy a különböző szintű rendeletek között szigorú hierarchia uralkodik. Egy-egy kormányrendelet mindig erősebb, mint egy helyi szintű rendelkezés, márpedig a kedvtelésből tartott állatokról kormányrendelet született, így az önkormányzati rendelet hatálya nem terjedhet ki rájuk.

A legcélszerűbb a konfliktushelyzet konszenzusos rendezése. Amennyiben erre nincs remény, a társasházakról szóló törvény szerinti szervezeti-működési szabályzat és házirend alkalmas a társasházi állattartás szabályainak rögzítésére is, de a polgári törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó szabályai alapján is lehetséges a bíróság előtti érdekérvényesítés.

Képünkön: Egy mohácsi társasház. Kint csend, nyugalom és béke honol. Reméljük, odabent is.

Cs. Á.