Baranyai településeken is pusztítják a szúnyogokat a héten

2025. augusztus 05. kedd 11:12

Idén az előző két évhez képest eddig mérsékelt volt a szúnyogártalom, jóval kevesebb helyen kellett védekezni a csípőszúnyogok ellen. Nagy kiterjedésű lárvatenyészőhelyek csak az állandó vizekben alakultak ki, a folyók alacsony vízállása miatt az ártéri területeken nem kellett a szúnyogok tömeges szaporodásával számolni. Július utolsó hetében megemelkedett a Duna vízszintje, elárasztva a jelentősebb part menti erdős területeket, amelyek ideális élőhelyeket jelentenek a szúnyoglárvák számára, közölte a katasztrófavédelem.

Meleg időben a csípőszúnyogok akár egy hét alatt képesek kifejlődni az ártéren lerakott tojásokból, ezért a kellemetlen vérszívók tömegesen megjelenhetnek. Gyors fejlődésük miatt ahol lehetséges, az árhullám levonulása után a szakemberek megkezdik a lárvák elleni biológiai védekezést: a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

Tíz vármegyében és Budapesten lesz a héten biológiai szúnyoggyérítés, amely során 32,5 millió négyzetméternyi vízfelületre juttatják ki a lárvák elleni természetes készítményt.

A Duna mentén szinte a teljes szakaszon megtörténik a lárvák elleni védekezés.

A Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, Budapest érintett kerületeiben, a Csepel-szigeten, valamint Dunaújváros és Szekszárd környékén földi úton juttatják ki a biológiai gyérítéshez használt készítményt. Az esők után kialakult kisebb tenyészőhelyeken, a Balatonnál, a Velencei-tónál, Somogy vármegyében és Sopron környékén szintén földi eljárással juttatják a vízbe a lárvák ellen használt anyagot. Békés és Csongrád-Csanád vármegyében a folyók holtágain, illetve a Tisza-tónál repülőről végzik a biológiai beavatkozást.