A madéfalvi székelymészárlásra emlékeznek szombaton

2020. január 10. péntek 09:48

A Bukovinai Székelyek Mohácsi Baráti Köre és az Ifjúsági Centrum január 6-án, szombaton a madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából tart megemlékezést.

Délután három órakor a Rókus kápolnánál található kopjafánál rövid megemlékezés után meggyújtják a kegyelet gyertyáit.

1763-ban a bécsi udvar úgy határozott, hogy Erdély határvidékein határőrséget szervez. Ennek célja a birodalom délkeleti határainak megerősítése volt. A határőrség, három székely és két román határőrezred megszervezésével Buccow Adolf tábornokot bízták meg. A románok körében a katonai szervezés nem ütközött ellenállásba, mert számukra ez a társadalmi felemelkedést hozta. A székelyek azért álltak ellen, mert a határőrséget nem a saját hagyományaik és a saját közösségükből választott tisztikar irányítása alatt akarták megszervezni. Mindezek mellett továbbra is adót kellett volna fizetniük. Az ingyen katonáskodás számukra alárendeltséget jelentett volna.
A székely falvak sora tagadta meg a sorozáson való részvételt. Bár Mária Terézia királynő 1763-ban kiadott parancsa értelmében csak az önként jelentkezőket kellett volna felvenni a határőrök közé, mégis mindenütt kényszerrel folyt a toborzás.

Az ellenállás folytatódott, végül parancsot adtak a székelyek megtámadására 1764. január 7-én, a vízkereszt utáni hajnalon. Három, más források szerint két ágyúval tüzeltek a fegyvertelen alvók táborára. A falut minden oldalról felgyújtották.
A székelyek közül legkevesebb kétszáz, más adatok szerint négy-ötszáz személyt öltek meg, mintegy ezer embert sebesítettek meg, miközben télvíz idején több ezren arra kényszerültek, hogy az erdőrengetegen keresztül Moldvába meneküljenek.

Amikor 1774-ben Bukovina felszabadult a török uralom alól, Hadik András generális áttelepíttette őket a lakatlan területekre. Így a madéfalvi veszedelem menekültjei 1776 és 1786 között megalapították Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva települést. Az itt kialakult népes községek székely lakóit 1940 után áttelepítették Magyarországra.

Képünkön: (archív) Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára koszorúz a székelyföldi Madéfalván.