A kormánymegbízott az első világháborúról Baranyában

Katonapolitikai értelemben 95 éve zárták első világháborút. Ennek jegyében kezdődött kétnapos rendezvény a fővárosban „Európa nagy háborúja és az új világrend születése" címmel, amit Navracsics Tibor, a kormányfő helyettese nyitott meg. 

Van más kézenfekvő aktualitása is a témának, hiszen jövőre lesz 100 éve, hogy kirobbant az első világháború. A közelgő évforduló alkalmából a Kormány tavaly október 29-én kelt határozatával létrehozta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot az évfordulóval kapcsolatos programsorozat, illetve az azt megelőző értelmező- és kutatómunka előkészítésére. Az emlékbizottság feladata, hogy kidolgozza a megemlékezések koncepcióját, az első világháborút és a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító programsorozat részletes tervét. A bizottság közreműködik a programsorozat végrehajtásának koordinációjában, figyelemmel követi a programsorozat végrehajtását, és az illetékes nemzetközi szervekkel és szervezetekkel, valamint a Külügyminisztériummal együttműködve ellátja a fenti feladatokat a nemzetközi megemlékezések és programsorozatok vonatkozásában.

A több mint négy évig tartó öldöklő küzdelem az érdekeltségi rendszerek megváltoztatásáért indult, áldozatainak száma meghaladta a 15 milliót. Magyarországon 3,5 millió embert köteleztek hadi szolgálatra, közülük 530 ezer fő hősi halált halt, 1,5 millió fő megsebesült és 830 ezer fő fogságba esett. A világháború ugyan 1918-ban véget ért, de a lezárásakor kötött igazságtalan békék a második világháború kirobbanásához vezettek. Az 1914-ben megkezdődött folyamat alapvetően befolyásolta a mostani hétköznapokat is.

Baranya megye szinte minden településén áll első világháborús emlékmű, esetleg emléktábla, őrizve az adott község vagy város elesett polgárainak nevét. Lényegében 1920-1938 között a települések képviselő-testületei pénzügyi lehetőségeik függvényében igyekeztek saját hőseik áldozatát megőrizni az utókornak. Sok esetben a helyi emlékművek felállításához anyagi áldozatot vállaltak az elesettek hozzátartozói, nem ritkán az egész falu. Nem egy esetben az akkori években emelt emlékművekre kerültek a rendszerváltás után az adott településnek második világháborúban elesett lakóinak, polgári áldozatainak és a kényszermunkára elhurcoltaknak a nevei is.

Az értékelések elvégzése az átalakuló Közép-Európában ma már a történészek feladata. Mivel megyénkben minden településnek van első világháborús hősi halottja, reményeim szerint minden képviselő-testület átgondolja a 100 éves évforduló méltó helyi megemlékezésére saját lehetőségeit.

Pécs, 2013. november 12.

Dr. Hargitai János kormánymegbízott