A felhozatal és a kereslet egyaránt igen gyenge volt a szombati mohácsi vásárban

2013. március 16. szombat 17:49

A felhozatal és a kereslet egyaránt igen gyenge volt a szombati mohácsi vásárban
A metsző márciusi szélben kevés árus fizetett helypénzt 16-án a vásártéren, de aki vállalta is a fagyoskodást, nem fogja az eredményes kereskedői napjai sorában megörökíteni, ugyanis nézelődő is alig akadt, nem hogy' vásárló.

Régi vásárok

" A hétfői országos vásár nagynak ígérkezik. A felhajtás is valószínűleg nagy lesz, mert mint rendesen, vészmentes helyről minden állat felhajtható, de a zsibvásár bizonyosan a rendkívüliek közé fog tartozni, ha csak az áprilisi szeszélyes idő el nem rontja. Kell is, hogy erős forgalom legyen, mert a mészárszékek legnagyobb része üres. Nem kapnak a mészárosok vágómarhát, még a mai horrendum magas árak mellett sem. A deáktéri fasorban már a hét elején megtörténtek a biztosítási végrehajtások, tudniillik a helyek biztosítása. Egy kis hamu, egy kis polyva, egy darab rongy elég, hogy azt a sétány egyik során az igényelt területen végig hintsék, vagy terítsék s ezzel a kirakodóhely biztosítva van, ne adj Isten, hogy azt más elfoglalni merje. Ilyen erős törvény a szokásjog."

(Mohácsi Hírlap, 1923. április 15. vasárnap, XIII. 15. sz. 4. o.)


A gépjavító műhely sarkánál, a legszélvédettebb pontján a térnek egy majsi fiatalember nyulakat kínált. A hófehér, a szürke, a fekete, és a barna-tarkás tapsifülesek darabjáért ezer forintot kért. Mint mondta, arra gondolt, húsvét közeledtével lesz keletje a három hónapos állatoknak, ám délelőtt 10 óráig még egyet sem adott el. 
 
- Nem vagyok rendszeres vásározó, saját szükségletre tartok néhány anyát, és azt hittem, most alkalmas az időpont, hogy némi takarmánypótlásra értékesítsek az utóbbi alomból. De ez a vásár nekem csak plusz költség - legyintett, és visszatakarta a ketrecben didergő nyuszikat. Az állatvásártéren mindössze három gazda várta a malacokra alkudozókat. A Mohács-szigetből hozott falkából kettőnek egyenként 16 ezer, a többinek 17 ezer forintra tartotta az árát az eladó. 
 
- Nem akar itt már senki disznóhizlalással bajlódni - legyintett lemondóan, majd hozzátette: - Én is kényszerből tartom őket. A rendszerváltás óta álltam rá, tizenkét anyakocát, hozzájuk a kant tartom. A takarmányt megtermelem, csak a szükséges kiegészítő koncentrátumért adok pénzt. Hizlalással nem foglalkozok, a malacokat értékesítem. A mohácsi vásár igen gyenge már évek óta, és drága a helypénz is. Most a tizenöt malacért 2500 forintot fizettem, Dunaföldváron és Mórahalmon ez 1500-, Halason, Ruzsán 3-400 forint.

- Bajáról jöttem reggel, de már megbántam. Nagyon rossz volt az út, és vevő sincs. A 35 kilós, szép malacokért 20 ezer forintot kérek, hogy legyen miből alkudni, de nincs aki alkudjon - mondta a mellette álló fiatalember, és maga is elsorolta az előtte szóló kifogásait a kereslettel, helypénzzel kapcsolatban, megjegyezve, mennek is mindketten vasárnap Dunaföldvárra, ahol igazi, nagy vásár van.

A bolhapiacon csak két pokrócra pakolt ki a szedett-vedett holmik árusa, a kínai cikkeket kínálók is inkább maradtak a szélvédett, városi piacon. Amolyan turkálónál hárman forgatták a viseltes ruhadarabokat, úgy tűnt, nem leltek kedvükre valót, továbbálltak. 
 
Palágyi Istvánné mohácsi kötélgyártó kisiparosnak a délelőtt folyamán azért akadt vevője, a készlet egy kötőfékkel apadt, de Bosnyák Zoltán siklósi szíjgyártó már 11 óra előtt kezdte a pakolást. A szép nyeregnek, ostorszíjaknak, kantároknak, míves szemellenzőknek ezúttal csupán nézője volt.

Képönkön: Vevőre váró, malacokat kínáló gazdák a mohácsi vásárban.

B. M.