A Busójárás UNESCO-s kitüntető címét indokolt esetben vissza is vonhatják

Hazánkból elsőnek vette fel az UNESCO a Szellemi Kulturális Örökségek Reprezentatív Listájára a Busójárást. Természetesen szó nincs arról, hogy az évről-évre mind nagyobb tömeget vonzó télbúcsúztató, tavaszt köszöntő néphagyomány rangos elismerése veszélyben lenne, de a minap némi kritika azért elhangzott az idén tartott farsanggal kapcsolatban.

-A Magyar Néprajzi Társaság fővárosban tartott konferenciáján előadóként vettem részt. A tanácskozás témája volt a nemzetiségek szerepe a világörökségben, amelynek keretében a Busójárásról, a hagyomány ápolásának módjáról, annak hozadékáról tartottam előadást - mondta Ferkov Jakab, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója.

-A Néprajzi Múzeumban a konferencia résztvevői közül többen elismerően szóltak a mohácsi farsangról, de elhangzott kritika is. Létszámában soknak tartották például a boszorkány jelmezt öltötteket, nem az eseményhez illőnek a kokárdát viselő maskarákat, a középkori lovagot, és más, nem a busójáráshoz illő karneváli öltözékben farsangolók jelenlétét. 
 
A negatív észrevételekkel kapcsolatban elmondtam, hogy bizonyos változásnak teret kell hagyni. Az esemény főszervezői gondosan ügyelnek a hagyományok megtartására, amihez példásan ragaszkodnak a busócsoportok vezetői, tagjai is. Ám a mohácsi farsangon már nem csak a nézőként résztvevők száma növekedik folyamatosan, hanem a vidékről érkező jelmezeseké is. Szerencsésebb ha népviseletben jönnek, ők színesítik a felvonulást. De mondjuk a velencei karnevált idéző jelmezessel mit tehetnek a rendezők? Hogyan mondhatják bárkinek, vegye le a jelmezét, mert az nem illik a Busójáráshoz?

Törekedni kell természetesen arra, hogy a néphagyománytól idegen, kifogásolhatóan kirívó eleme ne legyen a rendezvénynek, mert ha az ilyenek eluralják a farsangunkat, az UNESCO rangos elismerésének visszavonását is akadhat, aki kezdeményezi. 
 
Amúgy a farsangnak minden korban voltak markáns kritizálói. Már az első világháború előtt például a helyi újság „Véres farsang" címmel tudósított tömeges verekedésről, amit a busók számlájára írtak. Aztán kiderült, hogy az itt horgonyzó hajók legénysége provokálta a busókat, volt is adok-kapok, de végső soron a matrózok egymásközti bunyója lett a gorombább- jegyezte meg beszámolója zárásaként Ferkov Jakab.

Képünkön Ferkov Jakab Kovácsané Bodor Erika alpolgármester társaságában tart tájékoztatót a Busójárás néphagyományáról.

Fotó: Á. M.

B. M.