Ezt kell vállalni az állami ösztöndíjért

A beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak a hallgatói nyilatkozatot, amelyben két feltételt vállalnak - ha nem teljesítik őket, több százezer forintot kell fizetniük. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Kinek kell aláírnia a nyilatkozatot?

A hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést) minden elsőévesnek kötelező aláírnia a beiratkozáskor, ha állami ösztöndíjasként szeretné elkezdeni a tanulmányait. Ez érvényes a nappali, esti vagy levelező munkarendben tanulókra, az alap-, osztatlan és mesterszakosokra, illetve a felsőoktatási szakképzésben részt vevőkre is.

Ha szeptemberben önköltséges helyre kerültök be, de később a tanulmányi eredményetek révén sikerül állami ösztöndíjas helyet szereznetek, szintén alá kell írnotok a nyilatkozatot: ebben az esetben a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak.

Mi az a két feltétel, amelyet teljesíteni kell?

Az egyik, hogy a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szereznetek a diplomát - a passzív félévek ebbe nem számítanak bele -, a másik pedig, hogy a végzést követő húsz évben legalább az állami ösztöndíjas tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ha szakot váltotok, az első feltétel szempontjából újrakezdődik a számolás, és ugyanúgy a képzési idő másfélszerese áll majd a rendelkezésetekre a diploma megszerzéséhez. 

Mi történik, ha nem fejezem be időben a képzést?

Akkor a felhasznált állami ösztöndíj összegének felét vissza kell fizetnetek.

Kiskapu?

Van. Ha nyelvvizsga megszerzése érdekében külföldi tanulmányokat folytattok, vagy felnőttképzésben tanuljátok a nyelvet, az oklevélszerzési határidő lejártáig kérelmezhetitek a határidő felfüggesztését, a megfelelő dokumentumok - felnőttképzési szerződés vagy külföldi tanulmányokról szóló jogviszony-igazolás - benyújtásával. Felfüggesztés legfeljebb két évre adható.

Kérhettek részletfizetést vagy akár teljes mentességet is - ha tartós betegség, megváltozott munkaképesség, baleset, szülés, két vagy több gyermek nevelése miatt nem tudtátok megszerezni a diplomát -, illetve kiválthatjátok a visszafizetési kötelezettséget azzal, ha az államis félévekkel megegyező időtartamban bejelentett, hazai munkaviszonyt folytattok. Ezt akár visszamenőlegesen is, de legkorábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig kérhetitek - ha tehát az abszolutórium megszerzése után dolgoztatok, akkor ezt az időszakot figyelembe veszik.

Mi történik, ha nem dolgozom itthon elegendő ideig?

Akkor a teljes összeget vissza kell fizetni.

Mit jelent a hazai munkavégzés?

Adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznetek (vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony). Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a "ledolgozást", és az sem feltétel, hogy folyamatos legyen.
Minden infó elsőéveseknek

Az egyetem mellett végzett munka is beleszámít?

Ha már az első képzés alatt is dolgoztok, az nem számít bele, de az alapszakot a mesterképzés alatt már elkezdhetitek ''ledolgozni''. Ugyanez vonatkozik a párhuzamosan végzett szakokra is: az első diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt.

Ha két alapképzést végzek egyszerre, az egynek számít?

Nem, ugyanis nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végeztek két - államilag támogatott - alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok" - hiszen mindkét alapszakon három-három évig tanultatok állami ösztöndíjasként.

Van kivétel?

Igen, a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek ledolgozni a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. Az önkéntes katonai szolgálat időszaka duplán számít bele a ledolgozandó időszakba.

A szomszédos államokban élő magyarok a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettséget.

Mi van, ha nem találok munkát?

Ha álláskeresési járadékot kaptok, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.

Forrás: eduline.hu - Fotó: Marjai János/MTI