A borús időjárás sem ronthatta el a hétvégi, tizennyolcadik Őszi Roma Varázs hangulatát

Több százan voltak ott szeptember 14-én délután és este az Extrém parkban, hogy vendégei, résztvevői legyenek az immár tizennyolcadik mohácsi roma napnak, hivatalos nevén az Őszi Roma Varázsnak.

Még az előző nap, a szeptember 13-ai péntek este eseménye volt az a fáklyás felvonulás, melynek résztvevői a Mohácsi Roma Önkormányzat szervezésében vették nyakukba a várost.

A megjelentek azoknak az elhunyt, messze földön híres cigány zenészeknek az emléktábláját koszorúzták meg három helyszínen, akik művészetükkel méltán öregbítették nem csupán az itt élő romák, hanem egész Mohács jóhírét is idehaza és a nagyvilágban.

- Nagykorú lett e rendezvényünk, hiszen most ünnepli a tizennyolcadik születésnapját - köszöntötte a megjelenteket szombaton nem sokkal tizenhét óra előtt Kovács István, a Mohácsi Roma Önkormányzat elnöke, megkülönböztetett tisztelettel üdvözölve a Versendről, Véméndről, Kölkedről, Lánycsókról és a horvátországi Pélmonostorról érkezett vendégeket, megjelenteket, közte partnervárosunk Luna Egyesületét, s annak elnökét, azt a Duško Kostićot, aki - Kovács István szavaival - különösen sokat tett nem csupán hazája, hanem az európai cigányság ügyéért is.

A folytatásban a cigányok himnuszát játszották el a felsorakozott tamburások, majd Barta Ferenc üdvözölte a sokadalmat. A Hit Gyülekezete Roma Missziójának lelkésze úgy vélte: a Bibliában ma is megtalálhatók a válaszok az emberiség nagy kérdéseire, benne a cigányok és nem cigányok égető problémáira.

A lelkész aláhúzta: számos példával tudná igazolni, hogy azok a „testvérei", akik érdeklődéssel fordultak a Szentírás felé, s erőt merítettek annak üzenetéből, azoknak helyreállt családi élete, képesek voltak szakítani az alkohollal és a droggal vagy éppen vissza tudtak találni a munka világába is, hogy eltartsák magukat és családjukat.

Az emelkedett gondolatok után zenei magaslatok következtek: a Horvátországból érkezett Miro Nikolić tangóharmonika művész és zenészkollégáinak játékát valóban kivételes élmény volt hallgatni.

A körben kihelyezett asztalok mellett helyet foglaló, beszélgető, poharazgató családok, baráti körök közben sűrűn tekingettek a mellettük rotyogó bográcsokra is, biztatva, időnként tanácsokkal is ellátva azt a tucatnyi résztvevőt, aki a főzőversenyre jelentkezett.

A többség halat főzött: ponty, harcsa, csuka, törpeharcsa és dévérkeszeg egyaránt „úszkált" az illatozó paprikás levekben. A szakácsok között „profik" is akadtak, például az a Bogdán István és öccse, Sándor, akik a halászlé fővárosában, Baján az idei országos halfőző-versenyen a számtalan nevező között az előkelő nyolcadik helyen végzett... De volt, aki zúzapörköltet készített, míg a Horvátországból érkezett Csaplár Sándor csirkepörköltjével kápráztatta el az asztalánál helyet foglalókat.

Jó volt látni, hogy ez a nap sokaknak fontos: az eseményen valamennyi korosztály képviseltette magát, számos család jött el a kisebb-nagyobb gyerekeivel. Míg a tüzek lángoltak, a cigány kultúra képviselői, kiváló táncosok, énekesek léptek fel sorra egymás után. A hagyományoknak megfelelően az Őszi Roma Varázs ezúttal is remek hangulatú bállal zárult.

Ádám Miklós