Több hatóság engedélyét kell beszerezni a dunai kikötőpontonok telepítéséhez

Mohácson hetvennél több tulajdonosnak van a hivatalos meghatározás szerint kispontonos úszómű állása, vagyis, csónak kikötésére alkalmas pontonja. Ezek telepítéséhez a törvényi előírásnak megfelelően a hatóságoktól különböző címen fizetett díjak ellenében lehet az engedélyt beszerezni - egyúttal ez év májusától megszűnt az üzemelési engedély megkérésének 45.000 forintos eljárási díja.

Míg maga a Duna az állam tulajdona, azzal építési hatóság mintájára a területileg illetékes vízügy gazdálkodik. Városunk esetében alapvetően a bajai központú Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ez a szervezet, ám nem a teljes mohácsi szakaszon: a város ugyanis évekkel ezelőtt bérbe vette a folyó jobb partján a Sokac révtől a Csónakházon is túl nyúló vízterületet. Mohács önkormányzata a fenntartásában lévő vízszakaszért évente félmilliónál nagyobb összeget fizet bérleti díj címén.

A jelzett dunai szakaszon mintegy hatvan tulajdonosnak van csónakkikötő pontonja, ezért nekik elsőnek a városházán kell a kikötőhely telepítéséhez a kérelmet benyújtani. A városnak fizetendő államigazgatási eljárási díj illetékbélyegben leróva 3.000 forint, míg maga a közterület-használati díj úszóművenként egy évre 4.440 forint.

Az eddig említett 7.440 forint ellenében viszont még senki nem tehet le kikötőhelyet, ugyanis második lépésként a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz kell fordulnia, ahol az úszómű létesítés eljárási díj újabb 3.000 forintba kerül, a használatbavételi engedélyezési eljárás díja további 17.000 forint, plusz a ponton mérete szerint négyzetméterenként 200 forint.

Egy harmadik engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kell beszerezni, itt az eljárási díj 14.000 forint.

Csónakkikötő pontonok nem csak a már említett vízszakaszon vannak Mohácson, hanem a töltéstől a Cigány-zátonyig húzódó partszakasz mentén is.

A vízi járműveiket itt tároló tulajdonosok kezdeményezésére a város tárgyalásokat folytat a bajai vízüggyel ezen a részen is terület bérlésére, ugyanis a partoldalon bizonyos fejlesztéseket kíván az önkormányzat a magánszemélyekkel közösen megvalósítani.

Amennyiben a megállapodás létrejön, az itteni pontonok gazdáinak szintén a részletezett hatósági eljárás szerint kell a létesési engedélyt megszerezni. 

Képünkön: a város bérelte dunai szakaszon egy évvel ezelőtt a folyó áradásakor egymás mellé sorakoztatták a pontonokat.

B. M.