Tizenegy éve küzdött meg Mohács a rekordárral - Azóta az alacsony vízállások döntik a csúcsokat

Tizenegy éve annak, hogy a valaha mért egyik legnagyobb árhullám söpört végig a Dunán. Mohácson, Dunaszekcsőn és Bárban összességében több ezren vettek részt a védekezésben. Sikerrel: emberéletben nem esett kár.

A Duna mentén lakók számára szinte természetes, hogy két-háromévente egy-egy nagyobb ár vonul le a folyón, tíz éve mégis mindenki aggodalommal figyelte az egyre nagyobb méreteket öltő, vészt jósló vízszint-emelkedést.

A védekezési munkálatok jól szervezetten és főleg időben elkezdődtek, sétagaloppról azonban szó sem volt. A helyi lakosok mellett önkéntesek, polgárőrök, katonák, rendőrök, katasztrófavédők és a vízügyi szakemberek is kivették a részüket a feladatokból, összességében több ezren dolgoztak a gátak erősítésén. 

A legkritikusabb helyzet Dunaszekcsőn alakult ki, ahol a falut nem védi töltés. A homokzsákból emelt gátakat még a tetőzést megelőző éjszaka is magasították. Végül sikerrel jártak, a folyó nem öntötte el a veszélyeztetett utcákat, házakat. 

A Duna Dunaszekcsőnél 977 centiméteres vízállással tetőzött, Mohácson 964 centimétert mértek. Ez a valaha volt egyik legnagyobb áradásnak bizonyult.
Városunknál a védművek remekül vizsgáztak, a tetőzés nagyjából másfél méterrel a meglévő gátak magassági szintje alatt következett be.

A városi szennyvíz-végátemelő előtt a felszín alatt áramló víz kimosta a földet az úttest, a járda, a szomszédos ingatlan és a különböző közművezetékek alól is. Ennek következtében károsodott a szennyvizet a városi végátemelőbe juttató szennyvízcsatorna is. Az anyagi kár több százmillió forint volt, az árvíz nyomainak eltüntetésével néhány hónapja végeztek a szakemberek, a megsérült, lakhatatlanná vált ház átépítésén pedig még mindig dolgoznak.

A legfontosabb azonban, hogy emberéletben sehol nem esett kár.

- Példásan teljesített az ország az árvízi védekezés idején - mondta Orbán Viktor kormányfő a tetőzés után tett látogatásakor Mohácson. - A sikerhez három dologra volt szükség, összefogásra, jó szervezésre és szakértelemre. Mohácsot is sikerült megvédeni, két családot kellett csak kitelepíteni, és a beszakadt közműrészt is sikerült kiváltani. Túl vagyunk a nehezén, a nagy víz elhagyta az országot. Az árvíz Magyarországon emberéletet nem követelt, és komoly sérülés sem történt - összegzett a kormányfő.

Orbán Viktor ezt követően mindenkinek megköszönte a munkát, aki a védekezésben részt vett, akár zsákokat pakolt a gáton, akár zsíros kenyeret vitt a gáton dolgozóknak.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) összefoglalója szerint az évezred első nagyobb árhulláma 2002 nyarán érkezett, és az augusztus 18-i 848 centiméteres budapesti tetőzésével az addig mért legnagyobb vízszintet eredményezte.

Ám nem kellett sokat várni és 2003. augusztus 29-én majdnem (egy centiméter híján) megdőlt a valaha mért legkisebb érték is, 52 centiméteres vízállással. A kettő között mindössze 1 év és 11 nap telt el - tették hozzá.

A következő csúcsérték 2006 tavaszán született, az április 4-én bekövetkezett 860 centiméteres tetőzéssel.

Az ezt követő évek átmenetileg rekordoktól mentesek voltak, bár 2010-ben a legnagyobb, 2011-ben pedig a legkisebb vízállást igencsak megközelítették a vízszintek.

Majd jött a már említett 2013, és egy újabb, minden eddiginél nagyobb árhullám vonult le a Dunán.

Az ezt követő években - egészen napjainkig - nem alakultak ki jelentősebb áradások a folyón. Az elmúlt 10 évben a vízállások a budapesti vízmércén egyetlen alkalommal sem érték el a 600 centimétert. Ez a tény az OVF szerint már önmagában is extrémnek tekinthető.

Ugyanakkor - tették hozzá - negatív csúcsokat ez az időszak is tartogatott, 2018-ban a Duna Budapestnél kétszer is megdöntötte a valaha mért legkisebb adatot: október 17-én 41 centiméteren, vagyis az addigi minimumhoz viszonyítva 10 centiméterrel alakult alacsonyabban a vízszint, aztán október 25-én további 8 centiméterrel kisebb, 33 centiméteres vízállást észleltek.

Öt éven belül tehát egyaránt megdőltek a legnagyobb és legkisebb értékek is - írták.
Péntek reggel 8 órakor egyébként 282 centiméter volt leolvasható a fővárosban a Vigadó téri mércén.

"A fentiekből látszik, hogy szélsőségek egyre gyakrabban és szélesebb skálán fordulnak elő.

Bár az elmúlt évek inkább aszályról és vízhiányról szóltak, látható, hogy a Duna vízgyűjtőterületén bármikor kialakulhat olyan csapadékosabb időjárási helyzet, amelynek eredményeképpen az év bármeny szakaszában árhullámokkal kell megküzdeni a folyón" - fogalmaztak a vízügyi főigazgatóság közleményében.
 

EQM