Véget ért az utazás: üstökösbe csapódott az űrszonda

2016. október 01. szombat 11:29

Pénteken a kutatók megerősítették, hogy a Rosetta-küldetés sikeresen lezárult, a szonda üstököst ért, a kapcsolat végleg megszakadt.

Az ereszkedés során a Rosettának esélye volt szemügyre venni az üstökös felszínéhez közeli környezetet, benne a gázokat, port és plazmát.

Nagy felbontású képei közül különösen érdeklik a kutatókat az aknák, amelyek fontos szerepet játszhatnak az űrvándor aktivitásában, emellett egyedülálló betekintést engednek belső építőkockáiba.

A kontrollált becsapódást a rendkívül sikeres, 12 éves küldetés csúcspontjának tekintik a szakemberek. Hozzátették, a Rosetta technológiai teszt is volt, nevéhez számos elsőség fűződik, már több misszióban felhasználták a hozzá kifejlesztett technológiát.

A szonda elhallgatását visszafogott ünnepléssel fogadták a szakemberek, ami nem meglepő, hiszen van olyan kutató, aki 30 éve dolgozik a misszión.

A 67P mellett töltött bő két éve alatt rengeteg információt kinyert az űrvándor viselkedéséről, szerkezetéről és kémiai összetételéről.

2004-es felbocsátása óta a Rosetta hatodik körét teszi a Nap körül. Közel 8 milliárd kilométert utazott, ebben három földi és egy marsi elrepülésre, illetve két aszteroidarandevúra került sor.

Útjának legtávolabbi szakaszán 31 hónapos hibernációba merült, majd 2014 januárjában felébredt, és 2014 augusztusában megérkezett az üstököshöz.

A Rosetta az ESA küldetése volt, ebben partnerei tagországai, illetve a NASA voltak. A Philae landolóegységet az Ausztriát, Finnországot, Franciaországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot és Nagy-Britanniát felölelő konzorcium, valamint az ESA és a Francia Űrügynökség (CNES) fejlesztette a Német Űrkutatási Intézet (DLR) vezetésével.

A Rosetta volt az űrkutatás első missziója, amely üstökössel randevúzott, és társaként kísérte Nap körüli útján. Emellett az első űrkaland, amelynek során landolóegységet küldtek egy űrvándor felszínére, majd maga a szonda is ott fejezte be küldetését.