Vasárnap avatják a taposómalmot: csak Mohácson látható ilyen működő szerkezet

2015. május 24. vasárnap 08:16

Vasárnap avatják a taposómalmot: csak Mohácson látható ilyen működő szerkezet

Vasárnap délután fél háromkor adják át hivatalosan a taposómalmot a Szent Miklós Vízi és Taposómalomban. A működő szerkezet a világon is egyedülálló. A malomban egész nap programok várják az érdeklődőket, akik akár a Széchenyi térről induló kisvonattal is felkereshetik az ipartörténeti műemléket. 

Malomnapot rendeznek vasárnap Mohácson, a Szent Miklós Vízi- és Taposómalomban délelőtt tíz órától várják a látogatókat. Vetítéssel egybekötött előadásokat hallgathatnak-nézhetnek a vendégek, ezek után, illetve közben a malomtó partján Omacht Zoltán, a nemzeti park tájegységvezetője beszélget a gyermekkel a vízi élőhelyekről. 

Az esemény legnagyobb attrakciója a közelmúltban elkészült taposómalom átadása lesz, amire délután fél háromkor kerül sor. Köszöntőt mond Szekó József, Mohács polgármestere, M. Bugarszki Norbert malomgazda, valamint dr. Márton László, a malomépítő cég vezetője.

A malomba 13 órakor a Széchenyi térről - a Radnóti lakótelepi és a Horváth Kázmér
utcai buszmegálló érintésével - ingyenesen igénybe vehető kisvonat indul, amivel vissza is lehet „vonatozni" a városba délután fél négykor.

Lényeges tudnivaló, hogy a programok java részére akkor is sort kerítenek, ha ne adj' Isten esne az eső, csak akkor nem a szabadban, hanem fedett helyiségekben tartják meg azokat.

A XIV. században épült Szent Miklós Vízimalom önmagában is párját ritkító műemlék, a közelmúltban elkészült taposómalom viszont a kutatók szerint a világon is egyedülálló.
Ilyen a világon egyáltalán sehol sem maradt fent, de még olyan, más elven alapuló malomszerkezetről sem tudni, ami emberi erővel működik.
A taposómalmokat már Krisztus előtt több száz évvel is alkalmazták világszerte, használata roppant kimerítő volt, ezért gyakran kínzóeszközként börtönökben is használták.

A mohácsi, korhű másolat gyergyószentmiklósi mesterek közreműködésével készült, a malomkövek és a gerendák szintén Erdélyből származnak, illetve a faanyag egy részét az egykori hajómalom építésére létrehozott szervezet ajánlotta fel, miután a dunai malmoknak szánt emlékállítás nem valósult meg.

Képünkön: dunaszekcsői iskolások ismerkednek a taposómalommal.

Forrás: EQM