Megfestett történelem: így élte át elhurcolásukat a mohácsi Bauhoffer család

Bauhoffer József mohácsi pedagógus, képzőművész, a Park utcai iskola egykori igazgatója tizennégy festményből álló albumát jelentette meg a Mohácsi Német Önkormányzat. A kiadvány a mohácsi németek II. világháború utáni elhurcolásáról, gyötrelmeiről szól, melyeket a szerző saját maga is átélt. 

Bauhoffer József felkutatta családjának tíz generációját egészen 1768-ig, amikor is Josephus Pauhoffer, az első nemzedék tagja a Bodeni-tó mellől feleségével útnak indult Magyarországra, s letelepedett Majson.

A kétnyelvű album a Köznapi stációk/Unser Kreuzweg címet viseli, s az elhurcolás emlékére készült, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával.

A kitelepítés borzalmát, s a hazaszökést átélt szerző évtizedek múltán is kristálytisztán emlékezik a gyötrelmekre.

1947 augusztusában az akkor kilenc éves Bauhoffer József ajtócsapkodásra, jajveszékelésre ébredt, édesanyja szólt: „Fél óra múlva elvisznek minket". Édesapja az utolsó percig bízott benne, hogy őket nem telepítik ki. Harminc hold földterületet, mezőgazdasági eszközöket, két házat, terménnyel teli padlást és állatokat hagyott itt a család, s megfosztották állampolgárságuktól is őket. Egy hét marhavagonban való utazás után elfogytak élelmiszer-tartalékaik is, csak penészes kenyér- és krumplihéjak maradtak.

A família másfél évig dacolt a honvággyal, majd úgy döntöttek, hazaszöknek. Kikerülve a szigorúan őrzött cseh határt, az amerikai és az angol övezeten át indultak Magyarország irányába.

Várható volt, hogy nem lesz egyszerű út, hiszen tudták, hogy bármikor elkaphatják őket. Ez így is történt, a szovjet katonák a kimerült „szökevényeket" elfogták Ausztriában, s a magyar határhoz kísérték, amikor felcsillant egy remény, azt hitték végre hazaérnek.

Ám sajnos tévedtek.

Szombathelyen, Győrben és Budapesten megjárták a fogdákat, megtapasztalták a fogolylét megaláztatásait, kegyetlenségét, az éhezést. A fogdában töltött hónapok után aztán vonatra tették őket, s az osztrák határhoz szállították. A fegyveresek vezetője Nickelsdorf templomának tornyára mutatott, s megparancsolta, hogy visszamenjenek Németországba. Ám az őrök figyelmét kijátszva végül az ellenkező irányba indultak a hazatérni vágyó magyar németek, és sikeresen hazaértek.

A szerencsésen hazatérő svábokat végül a Lippó melletti Marianna-pusztán helyezték el, kaptak munkát és egy szoba-konyhás megüresedett cselédlakást, itt kezdhettek új életet.

A kötet megvásárolható illetve kölcsönözhető a Német Nemzetiségi Házban.

Képünkön: Bauhoffer József és lánya, Gabriella az album bemutatóján.

Dittrich Zsófia