Gondozó neveli a nyíregyházi fehéroroszlán-kölyköt

2016. szeptember 29. csütörtök 08:26

Gondozó neveli a nyíregyházi fehéroroszlán-kölyköt

Mesterségesen etetik a Nyíregyházi Állatparkban az augusztus végén született és szerdán a nagyközönség előtt is bemutatkozott fehéroroszlán-kölyköt.

Révészné Petró Zsuzsa, a nyírségi állatkert szóvivője szerdán sajtótájékoztatón elmondta, a kölyköt eleinte anyja nevelte, de háromhetes korában anyja teje elapadt. A kölyköt az állatpark egyik gondozójára, Herlicska Anikóra bízták, aki korábban két kisoroszlánt már sikeresen felnevelt.

Az elmúlt két hétben eleinte naponta hétszer, mostanában pedig hatszor tápszerrel, mellette pedig csukamájolajjal, továbbá bélflóra-javítóval eteti gondozója. A kölyök szépen fejlődik, súlya naponta 70-100 grammal gyarapszik, jelenleg már 2,8 kilogrammos.

A gondozó csak az etetés időszakában érintkezik vele, hogy minél kevesebb emberi hatás érje. Az apróság eddig elzárt helyen élt, szerdától viszont már a látogatók is megtekinthetik új kifutójában, az állatkert Viktória-házában.

A szakemberek úgy tervezik, hogy a héten már szilárd élelemmel, darált hússal is megismertetik, fokozatosan szoktatják át rá két-három héten át.

A Nyíregyházi Állatparkban 2015 óta él együtt egy fehéroroszlán-pár. A holland származású hím, Inkosi és párja, a cseh Binti eleinte normál színezetű társaikkal éltek együtt csapatban, majd az idén utódnemzés céljával külön kifutóba helyezték őket.

Világos bézs bundájú kölyök egyébként csak abban az esetben születik, ha a szülőpár mindkét tagja hordozza a fehér színeződést kiváltó ritka gént.

A fehér színváltozatú oroszlánok a dél-afrikai, más néven a krugeri alfaj egyik populációjához tartoznak. Csupán Dél-Afrikában, a Timbavati és Kruger Nemzeti Park területén élnek, világos színük ott a rejtőzködést segíti, mert azt a régiót fehér homokos folyómedrek, valamint magas fű jellemzi.

A krugeri oroszlánok fehér színváltozatú egyedei Afrika legtitokzatosabb állatai, hiszen évszázadokon keresztül csak sejtették jelenlétüket. A ritka ragadozókról először 1928-ban lehetett hallani, de csak az 1970-es években kaptak nyilvános figyelmet.

Állományuk a vadászat miatt jelentősen csökkent, 1994-ben láttak utoljára vadon élő egyedet belőlük. A világ állatkertjeiben, vadrezervátumaiban élők száma nem éri el az ötszázat.

MTI - Fotó: MTI/Balázs Attila